Hatalmas köszönet a fejlécért Diana-nak :))

FIFTEENTH CHAPTER

Sziasztok! :))
Remélem jól telik a nyaratok, és én pedig ennek örömére hoztam az újat!:))
Még hajnalban írtam, de inkább csak most teszem fel!
Köszönöm a 7(!!) komit, még sosem kaptam ennyit erre a blogra. Köszönök mindent, és tényleg, köszönöm! Szeretlek titeket, nagyon <33
Jó olvasást!
xx, Dodi



Őrültek. Igen, valószínűleg a világ legőrültebbjei közé tartoznak.
De szeretem őket, ők a legjobb barátaim. - Ana Scott

AMAZING ADVENTURE PART 2 

 - Mi történik itt, tubicáim? - kereste meg a bejáratot Louis, majd széles vigyorral az arcán tekintett ránk. Elpirultam, meg sem szólaltam, nem is akartam. Harry előtt másztam ki a sátorból, és amint felpillantottam, Eleanor mosolygós arcával találtam szembe magam. Szégyenlősen lehajtottam a fejem, majd arrébb álltam, hogy Harry is ki tudjon jönni. A fiúk felállították a sátrat, mi pedig Louis segítségével tüzet csiholtunk, majd elővettük a szalonnát, a kenyeret, és mindent, ami egy sütögetéshez, egy nyársaláshoz kellhet, és kipakoltuk az ott lévő asztalokra.

 - Hé, ki jön pancsolni? - sikkantotta a tóból Louis, amikor már végeztünk a kajálással. Danielle-re és Eleanor-ra néztem, akik bólintottak egyet, így a ruháinkat lekapkodva magunkról, egy szál bikiniben rohantunk a fiúk felé, be a vízbe. Mielőtt még beleléptem volna a vízbe, megállítottam a lányokat.
 - Lou, ugye nem hideg a víz? - kiáltottam neki.
 - Dehogy, tök jó! - csapott egyet a víz tetejére, ami valamilyen fizikai hatás miatt szembecsapta. Felkuncogtunk, de ekkor mindhármónkat hátulról a vízbe löktek. Csapkodva jöttünk fel levegőért, én pedig a part felé fordítottam a fejem. Liam, Zayn és Harry csibészes, huncut mosollyal az arcukon álltak a szárazon, farkasszemet nézve velünk.
 - Jesszus, ez hideg! - dühöngött El, de amikor Louis hátulról átkarolta, hangos nevetésbe tört ki. Erre mi is felnevettünk, és igazából a nagy semmin kacagtunk. Lassacskán a többi fiú is bemerészkedett a vízbe, Zayn persze még vacakolt egy sort a parton, hogy 'ő fél', 'ő nem mer', aztán Harry megunta, megragadta a karját, és egyszerű mozdulattal a vízbe húzta. Locsoltuk, csapkodtuk egymásra a vizet, az idő elröpült a fejünk felett, lassan kezdett sötétedni. Az erdőkben amúgy is hamarabb száll le az este, ezért kimásztunk a vízből, megtörölköztünk, megszárítkoztunk, majd a tűz köré ültünk. Niall előkapta a gitárját, majd ismerős dallamok csendültek fel a fából készült, húrokkal felszerelt hangszerből. Felcsendültek Justin Bieber-Fall című számának első hangjai, mire mindannyian felkuncogtunk. Niall halkan dúdolni kezdett, a fiúk pedig nem kapcsolódtak be az éneklésbe. Torkom megköszörültem, majd énekelni kezdtem. Együtt énekeltem el a számot Niall-el, majd amikor elhaltak a hangok, mindenki döbbenten meredt rám.
 - Így tudsz énekelni? - ocsúdott fel először Zayn, én pedig szégyenlősen megvontam a vállam.
 - Lehet, hogy egy kicsit tudok. - mosolyogtam a társaságra.
 - Harry, te ezt tudtad? - fordult a göndör hajú énekeshez a társa, ő pedig egyszerűen vállat vont.
 - Persze, hogy tudtam. Ügyes, de nem akar énekelni. - biggyesztette le ajkait, én pedig azt hittem, hogy megzabálom. Olyan édesen mondta, hangja bekúszott hallójárataimba, boldogsággal töltött el. Szélesen mosolygott rám, szemei csillogtak.
 - Mi legyen a következő? - kérdezte Niall, miközben felém nyújtott egy botot, amire felszúrtam egy pillecukrot, és megsütögettem neki.
 - Little Things. - vágta rá kapásból Harry, Niall pedig pengetni kezdte a húrokat. Mind a nyolcan énekeltük a dalt, teljesen felszabadultan. Amikor azt a részt énekeltük, hogy 'but you're perfect to me' Harry egyenesen a szemembe nézett, és nekem énekelte. Abban a pillanatban úgy éreztem, hogy neki is jelentenek valamit azok a csókok, jelentett valamit neki az együttlétünk, jelentek neki valamit. Aztán elkapta a tekintetét, én pedig énekeltem tovább.

 Lassan abbahagytuk az éneklést, mindenki elvonult a saját sátrába aludni. Liam eloltotta a tüzet - fő a biztonság -, majd egy nagyot kiáltva kívánt nyugodalmas jó éjszakát mindenkinek. Minden sátorból hangok szűrődtek ki, melyek azt igazolták, mindenki átöltözik, pakol meg ilyesmik.
 - Harry, kimennél légyszi'? - fordultam felé, ugyanis át akartam venni a pizsamám, ami egy rövidnadrágból és egy pólóból állt.
 - Láttalak már, te is tudod. Hajrá! - tapsolt kettőt, én pedig kénytelen-kelletlen nevettem magamról a felsőm.
 - Kérlek, akkor csak fordulj el! - hátat fordítottam neki, ha én nem látom, ő sem lát alapon.
 - El vagyok. - jelentette be, én pedig hittem neki. Levettem a farmerem, majd felkaptam a rövidnadrágom. A pizsamapólóm felvettem, majd benyúltam alá, és a hátamnál kezdtem matatni, hogy kikapcsoljam, majd a karomat kibújtatva belőle vegyem le. Egy másik kézpár nyúlt a felsőm alá és segített kikapcsolni a melltartóm. Apró csókot nyomott a nyakamra, én pedig beleborzongtam érintésébe. Kibújtam a melltartómból, majd eltettem a táskámba. A hálózsákomba bújva próbáltam megtalálni a legkényelmesebb pozíciót, bár ez a kemény földön igencsak veszett ügy volt. Harry is levetkőzött, magára kapott egy pólót, majd a saját hálózsákjába fészkelte magát. Hátamra fordultam, majd megszólaltam.
 - Köszönöm. - suttogtam halkan, ő pedig felém fordította fejét, és halványan elmosolyodott.
 - Szívesen. - másik oldalára fordult, belebugyolálta magát a hálózsákba, majd ismét megszólalt. - Jó éjt, Ana!
 - Neked is. - sóhajtottam lemondón, ezek szerint nem fogjuk megbeszélni a késő délelőtti sátorban történt eseményeket.

 Fogalmam sincs, mennyi idő telt el, de abban biztos voltam, hogy egy óránál több. Az ok, ami miatt nem tudtam aludni az az volt, hogy rettentően fáztam. Igazából nem is hoztam meleg cuccot, hiszen jó időt jósoltak. Vettem a bátorságom, hogy felébresszem Harry-t, és szóljak, hogy fázom.
 - Harry! - hajoltam füléhez, szemei rögtön kipattantak.
 - Mi a baj? - kérdezte ijedten, majd a félhomályban végigmérte testem. Nem tudtam eldönteni, hogy azért, mert pasiból van, és megnézett magának, vagy azért, mert félt, hogy nem történt-e velem valami baj.
 - Nagyon fázom. - vacogtam. Lehúzta rólam a hálózsákom, derekam alá nyúlt, és közel húzott magához. Lehúzta a saját hálózsákja cipzárját, és behúzott maga mellé.
 - Jesszusom, jéghideg vagy! - karját fejem alá csúsztatta, oldalára fordult, így szemben volt velem. Derekamon még mindig ott pihent hatalmas tenyere és úgy tűnt, nem akaródzik elengedni. Lábaink összefonódtak, arcom nyakhajlatába fektettem. Illata akaratlanul is csiklandozta érzékszerveimet, de egy cseppet sem bántam, mint ahogy azt sem, hogy magához ölel. A távolból meghallottuk Niall horkolását, amire mindketten felkuncogtunk.
 - Csak okosan itt mellettünk, kérem szépen! - Lou rekedt, álmoskás hangja törte meg a csendet.
 - Inkább aludj, Tomlinson! - morogta Harry mellőlem.
 - Harry, te is aludj! - Zayn hangja csendült fel, majd tovább beszélt valakihez, aki minden bizonnyal Perrie volt. - Alig van térerő, majd írok még, oké? .. Én is szeretlek, drága! Szép álmokat!
 - Te ne magyarázz, Malik, nem én telefonálok a csajommal! - csattant fel Harry, pedig vitájuk a legkevésbé sem volt komoly.
 - Nincs is csajod! - nevetett fel hangosan Lou a mellettünk lévő sátorból.
 - Keresem az igazit, hagyjatok élni! - nyögte fáradtan a fejem fölül az a fiú, akibe évekkel ezelőtt szerettem bele.
 - Na, akkor mindenki most fogja be a száját, és alszik, értve vagyok? - harsant fel Liam erőteljes hangja a sátorkupac végéről. - Holnap reggel ébresztő lesz, megyünk túrázni. Jó éjt!
 - Liam apó bepöccent. - kekeckedett pimaszul Louis, nem sokkal később Liam szitkozódva szólalt meg. - Oké, bocs! Jó éjt, srácok!


 - Szeretlek, Ana! - hallottam meg Harry hangját valamikor az éjszaka közepén. Még mindig szorosan mellette feküdtem, így nem vehette észre, hogy felébredtem. - Tudom, hogy ezt most nagy valószínűséggel nem hallod, de akkor is elmondom. - nagyot sóhajtott, majd folytatta. - Sajnálok mindent, amit tettem, mondtam, mindent megbántam. Az a baj, hogy szerelmes lettem beléd, ismét, vagy talán sosem szerettem ki belőled. Nevetségesen hangzik, de így van. Ha innen hazamegyünk, mindent megbeszélünk. Vigyázni fogok rád, napfény. - simított végig hajamon, majd hosszú csókot nyomott homlokomra. A pillangóim felébredtek, szívem hevesen vert, agyam kikapcsolt. Csak a hangjára figyeltem és arra, amit mond. Szeret, szerelmes belém. Ha megtartja az ígéretét, amit most tett, és otthon megbeszéljük, talán együtt is lehetünk.

8 megjegyzés:

  1. Istenem.Komolyan mondom hogy imádom..
    Egyszerűen nem tudsz rosszat írni.
    Eza rész.áhhh eddig kedvenc...
    ÉS asszem Hazza vallomásával fogok álmodni.Várom a kövit.Puszih

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, Dasie, drága :))
      nagyon örülök, hogy tetszik:))
      xoxo, Dodi

      Törlés
  2. Nagyon nagyon jó :) Imádom, olyan aranyos az egész. Siess a kövivel :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen :))
      sietek, ahogy tudok!
      xoxo, Dodi

      Törlés
  3. Jaaaj ez nagyon jóóóóóóó....<33
    Már várom a kovi rész :)))

    VálaszTörlés
  4. Ma találtam a blogodra, és csak olvastam és olvastam... Egyszerűen (nem szeretnék káromkodni) ***** jól írsz... Mikor ezt a részt olvastam, és az "Újabb bejegyzés"-re akartam kattintani nem volt. :(( Úgy érzem megyek a többi blogodra is ;) Jaa és őrült rajongó én: Víííí hozd az új részt, hamar! :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nagyon örülök, hogy folyamatosan találtok rá a blogjaimra, és ennyire tetszik nektek:))
      1-2 napom belül hozom az újat:))
      xoxo, Dodi

      Törlés